Az elegancia első pillantásra önkifejezésnek tűnik. Egyfajta tudatos kommunikációnak, amelyen keresztül az ember megmutatja, ki ő, hogyan látja a világot, és hogyan szeretne jelen lenni benne. Számomra néha tiltakozás is ,egy olyan dolog,amivel azt szeretné az ember megmutatni,hogy morális értelemben feljebb van,mint a többiek.De ha mélyebbre nézünk, az elegancia nem mindig kifelé irányul. Sokszor éppen ellenkezőleg: elszeparál.

Az elegancia lehet védelem is.

A ruházat pszichológiai szempontból nem csupán esztétika, hanem egy képzeletbeli határ. Egy láthatatlan réteg a test és a világ között. Amikor valaki elegánsan outfitet választ, gyakran nem csak esztétikai döntést hoz, hanem szabályozza azt is, hogy mások hogyan közeledhetnek hozzá. Az eleganciának ilyenkor van egy szűrő hatása.

Távol tartja a hozzá közeledő embereket és a viselkedésüket.Ami valljuk be őszintén nőként sokszor jó önvédelem.

A letisztult szabás, a visszafogott színek, a rendezett megjelenés mind azt üzenik: „itt vagyok, de nem vagyok teljesen hozzáférhető.” Ez a fajta megjelenés ad egy kis kontrollérzetet. Nem engedi, hogy a környezet nyomást gyakoroljon ránk.

Ez a fajta taktika sokszor jókor jön,ha az ember nem akarja,hogy túl sokan a közelében legyenek.Pedig néha pont az ellenkezőjét vagyunk hajlamosak gondolni-ha alul öltözök’,akkor “ nem vesz észre senki.”

Sok esetben ez öntudatlan működés. Azok, akik érzékenyebbek a külső ingerekre, vagy akik korábban túl sok figyelmet kaptak – nem mindig pozitív értelemben, hajlamosak egy olyan stílust kialakítani, amely védi őket. Az elegancia ebben az értelemben egyfajta finom páncél: nem rideg, nem teljesen elutasító, de határozottságot képvisel.

Ugyanakkor az elegancia valóban lehet önkifejezés is.

Azok számára, akik stabil identitással rendelkeznek, az elegancia nem védekezés, hanem a mindennapok része. Nem azért választanak elegáns outfitet, mert el akarnak rejtőzni, hanem mert pontosan tudják, mi áll közel hozzájuk. Vagy,mert éppen a megszokott környezetükben(munkahely) ez kifejezetten előírás.Az egyszerűség itt nem korlát, hanem a „valahova tartozás érzése”.

Ez a fajta választás az,ami nem okoz feszengést,sokszor inkább felszabadít. Nem szabályozni akar, hanem összekovácsolni embereket. A részletek ,egy jól szabott kabát, egy visszafogott szín, egy gondosan kiválasztott anyag ,mind egy belső rendet követnek.

A különbség gyakran nem a ruhában van, hanem a mögötte lévő szándékban.

Kívülről két ember ugyanúgy elegánsnak tűnhet, mégis teljesen más belső állapotból működnek. Az egyik rejt, a másik megmutat. Az egyik kontrollál, a másik kifejez.

Ez a fajta választás az, ami nem okoz feszengést, sokszor inkább felszabadít.

És van egy harmadik megfigyelés is.

Amikor az elegancia egyszerre védelem és önkifejezés. Amikor valaki már nem teljesen rejtőzik, de még nem is teljesen nyitott. Ők képezik az átmenetet. Egy finom egyensúly a láthatóság és a biztonság között.

Ebben az állapotban ezek a szettek beleolvadnak a hétköznapokba. Nem szabályrendszerként működik, hanem alkalmazkodásról szól. Hol közelebb enged, hol távol tart.

Talán éppen ezért olyan nehéz pontosan meghatározni, mi az elegancia. Nem csak esztétika. Nem csak stílus. Sokszor inkább belső önkifejezés,hangulat.

A viszony önmagunkhoz. És a világhoz.

Egyszóval távolságot is teremt. Nem enged közel mindent.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• ha több kontrollt akarsz, válassz strukturáltabb darabokat (blézer, kabát),nagy napszemüveg
• ha nyitottabb hatást szeretnél, használj lágyabb anyagokat és világosabb színeket
• kerüld a túl sok kontrasztot, ha nem akarsz domináns lenni
• figyeld meg, mikor öltözöl „védekezésből” és mikor választásból

Képek:Saját és Pexel

Ha érdekel, miért jelent ez sokkal többet egyszerű divatnál, olvasd el ezt is: Klasszikus stílus és nőiesség